annyira annyira... hihetetlen volt. életem legszebb péntek délelőttje. életem legszebb egy órája. lyukas óránk volt, csak ketten voltunk, hallgattuk a zenét az ipode-ján, 10 centi távolság közöttünk, és mutat egy számot "ez a szám annyira te vagy" és mosolyog..
2012. február 18., szombat
2012. február 14., kedd
oooo sometimes i get a good feeling :)
good week, because of him :) hihetetlen, hogy egy szörnyű hetet annyira fel tud dobni, hogyha jóban vagyunk. teljesen más ez az elmúlt egy hét. mintha csettintésre változott volna meg minden. boldoggá tesz, hogyha beszélünk, vagy hogyha rámmosolyog. eddig úgy voltam vele, hogy ha mi sosem leszünk együtt, akkor inkább ne is beszéljünk. most úgy vagyok vele, hogy mindent megteszek azért, hogy most ne vesszünk össze, mert az az egy hónap, amíg nem beszéltünk, szörnyű volt. már tudom, mi hiányzott :) annyira, de annyira...
2012. február 12., vasárnap
great weekend :))
vagy mondjam úgy, hogy great saturday? annyira jó volt. életem egyik legjobb beszélgetése. Vele. :)
2012. február 9., csütörtök
...
Ő: ..és egyébként is, most túl sok a dolgom.
én: mi? és mi van a barátnőddel? (KÉRLEK, mondd, hogy szakítottatok, kérlek mondd, hogy szakítottatok)
Ő: jaj, hát annak már vége.
én: tényleg? (próbálom állatira leplepni a mosolyomat) hogyhogy? (- kérdezem halál nyugodtan és érdektelenül, mintha csak azt kérdezném, milyen az idő)
én: tényleg? (próbálom állatira leplepni a mosolyomat) hogyhogy? (- kérdezem halál nyugodtan és érdektelenül, mintha csak azt kérdezném, milyen az idő)
Ő: hát.. ebbe most inkább nem mennék bele
én: ja, jólvan, hogyha olyan, akkor nem kell elmesélned.
Ő: na jó, ha már így rákérdeztél, az úgy volt, hogy...
én: ja, jólvan, hogyha olyan, akkor nem kell elmesélned.
Ő: na jó, ha már így rákérdeztél, az úgy volt, hogy...
körülbelül egy hónap után az első beszélgetésünk. annyira hiányzik. és annyira nem értem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)