T.G.I.F.

végre :) hát ezen a héten sem tanultam az egyre közelgő német érettségimre. meg vagyok fázva, mint a szar, de másfél óra múlva indulok, mert nem fogom ma este szarban hagyni J-t. i am a horrible dancer, hivatalosan is. ma volt lánytánc próbánk, és húha. legalább lesz kin nevetni :) ma este elköltöm vodkanarancsra az utolsó forintjaimat is, és innentől vegetálok addig, amíg a szüleimnek fel nem tűnik, hogy október van. az lesz a legnagyobb szülinapi ajándék, hogy mostantól beengednek majd a morisonsba minden kavarás és para nélkül. torres danit hallgatok, és nosztalgiázom. 2006 best year ever minden szempontból :) beteges! mintahogy az is, mikor a mentsvárban 10 Forintosokkal fizetünk ki 6 felest. nice :)

relax saturday

az első szombat estém itthon, mióta elkezdődött a tanév. kell néha ilyen is :) egy hónap, és német érettségi. de sajnos i am too busy to study.. pedig kéne az a 95% eléggé! főleg, hogy be akarnak vezetni mindenféle szemétséget a továbbtanulással kapcsolatban! gratulálok, ti aztán értetek hozzá. arra ne gondoljatok, hogy nincs mindenkinek több milliója arra, hogy kifizesse az egyetemet. arra más országban a gyerek születése óta spórolnak, és nem egy év alatt gyűjtik össze. okosak vagytok.

hiperkarma 2.0

a visszatérő koncerten kívül egyik nyári fesztiválon sem tudtam résztvenni a hiperkarma koncerteken, és most végre újra :) a körülbelül hatezer fős tömeg a szuszt is kinyomta belőlem a második sorban, merthogy addig sikerült eljutnunk, pedig az első sor volt a cél. ennek ellenére nagyon jó koncert volt, bár nem olyan jó, mint a júniusi. de legalább elmondhatom magamról, hogy hallottam a Zöldpardon c. számot a Zöld Pardonban! és még mindig nem jöttem rá, hogy melyik az József Attila vers, amivel a Robi bemutatja magát.. 

i wish it were saturday

tökéletes keringőruhám és keringőpárom van. egész fasza lett az ember tragédiája dogám úgy, hogy nem olvastam. ez nagyon gáz, tudom, és el is fogom olvasni. én mindig elolvasom a kötelezőket. főleg azért, mert érdekelnek. minden tökéletes lenne, kivéve, hogy "ha választanom kéne XY és közted, akkor őt választanám". köszönöm szépen. volt egy nagyon hasonló beszélgetésünk körülbelül két és fél éve. azóta ki vagyok akadva rá amiatt. és most újra :) ez olyan, mintha a barátomnak azt mondanám, hogy te figyelj, van egy haverom, aki sokkal helyesebb és jobb fej nálad. igen, állatira over-sensitive vagyok (ezt a szót ma tanultuk angolórán). de mindenkinek vannak dolgok, amikre nagyon kiakad. én kiakadok, hogyha a legjobb barátnőm közli velem, hogy márpedig ha választania kellene, ő nem engem választana. mert ez nálunk azt jelenti, hogy már nem vagyunk barátok. a hétvégén carbonfools lesz, és én már nem bírom ki addig...

are you ready?

party tonight! :)
addig meg végülis csak kismillió dolgom van még. de inkább megnézek egy sorozatot, vagy végighallgatom az összes 30Y számot az MR2n. két hét és hiperkarma! óóó :) 
emberbe városok, városban emberek..

...

úgy hiányzik valami. valami. de nem tudnám megmondani, hogy mi. ez a legrosszabb. "a lelked élni akarja, de nem találja a tested" de mégsem, csak valami hasonló. hiányoznak emberek a múltamból. hülyeség az, hogy aki nincs benne a jelenedben, az okkal nincs benne. néha ok nélkül szakadnak meg barátságok. legalábbis nekem ez a tapasztalatom. egy ideig nem beszélünk, pedig semmi komoly problémánk nincs egymással. hiányzik a másik, de büszkeségből kivárjuk, hogy ő jöjjön oda hozzánk. látni akarjuk, hogy fontosak vagyunk nekik. aztán nem beszélünk napokig, hetekig. a hetek hónapokká, a hónapok évekké nőnek. a végén teljesen idegenné válunk egymásnak. hiányoznak nekünk, de mégsem ők hiányoznak, csak az emlékük, a közös emlékek. az emlékek, amik még meg sem történtek, de megtörténhettek volna. ahogy elképzeltük a jövőnket. megbeszélt, igazi tervek voltak. majd vadkempingezünk, sátorral valahol a szántóföldön, ahol ránk sötétedik. tábortűz, vodka narancsok, cigarettafüst, nevetések, rémtörténetek, szalonnasütés. kiállni az út szélére stoppolni, és mikor megkérdezik "merre mennétek?", azt mondani, hogy "amerre elvisz". elmennék stoppal és hátizsákkal külföldre. szeretném átúszni a balatont. szeretném körbevonatozni európát. imádok vonatozni. az az ember vagyok, aki baromi lelkes tud lenni, akármiről is van szó. aztán mikor minden meg van szervezve, és indulni kéne, akkor elmegy mindentől a kedvem. rám kell szólni, hogy gyerünk, csináljuk, jó lesz. ha valaki rámszól, onnantól már minden rendben van. szeretnék a tesómmal kiülni a váci utcába. én gitározom, ő énekel, és begyűjtünk egy rakat pénzt. haha persze, jól hangzik. de ő aztmondja, nem gitározom elég jól ahhoz, hogy kiálljunk a nagyközönség elé. én imádom az utcazenészeket hallgatni. a váci utcában volt egy srác, aki minden alkalommal az i'm yours-t gitározta. mindig megálltam, hallgattam, csodáltam. l'art pour l'art. magának gitározott. látszott rajta, hogy élvezi. gyönyörű volt :) már régen nem láttam. most minden annyira zavaros. holnap már szeptember van. egyszerre szeretnék most őszt, telet, tavaszt és újra nyarat is. nagy terveim vannak ezzel az évvel. mindig mindennel nagy terveim vannak, amik néha bejönnek, néha nem. legtöbbször nem. és aztán mindig a spontán dolgok sikerülnek a legjobban. mint a múlt heti irie maffia koncert. 

i am in love with jack dawson :)

igen, jack dawson :) a leonardo di caprio által alakított jack dawson a titanicban! most nézem a filmet körülbelül tizenötödjére, és még mindig imádom. és a vége miatt még mindig halál ideges és mérges leszek minden alkalommal. persze nyilván szörnyű lenne, ha happy end lenne, de azért mégis. ez olyan, mint a rómeó és júlia. szóval imádom benne leonardo di capriot. nem magát a színészt, hanem azt a karaktert, akit játszik. megőrülök érte!